Június közepén a Határtalanul pályázat keretében és anyagi támogatásával erdélyi utazáson vett részt egy diákjainkból álló csoport, közösen a szennai iskola diákjaival és tanáraival. A kirándulásról Szijártó Zsófia Lea, Merkei Anna és Balogh Blanka beszámolóit adjuk közre.
Öt órakor indultunk el Kaposfőről és délután érkeztünk meg Nagyszalontára. Megnéztük az Arany János Emlékmúzeumot, ami a Csonka-toronyban található. Megismertük a város történetét és Arany János életéről is új dolgokat tudtunk meg.
A Csonka-torony Nagyszalontán
Az idegenvezető humorral erősen fűszerezve mutatta be a Csonka-tornyot. Figyelt is mindenki!
A toronynak négy emelete van, mindegyik teljesen más dolgot mutat be. Láthattuk a költő személyes tárgyait, a róla készült rajzok és festmények másolatait (vagy az eredetit is), aljegyzői irodájának belső kinézetét és egy összefoglalót termet is Arany János életéről.
A legfelső emeleten mindenféle, a költőhöz kapcsolódó interaktív játékot találtunk, amiket ki is próbáltunk.
A múzeum megtekintése után Kolozsvárra indultunk. Megnéztük a Szent Mihály-templomot és Hunyadi Mátyás szobrát, valamint a király szülőházát is meglátogattuk.
A Királyhágó környékén
Mátyás király szobránál
A Szent Mihály-templom tornya Kolozsváron
Mátyás király szülőháza Kolozsváron
Mátyás, az igazságos – olvas a csapat
Ezután elindultunk Nagyenyedre, ahol a szállásunk volt. Nekem tetszett ez a nap, a Csonka-torony volt a kedvencem. A látnivalók érdekesek és szépek voltak.
Nagyenyeden eléggé esős időt fogtunk ki. Torockón láttuk a jellegzetes utcaképet és a házakat, megnéztük az unitárius templomot. Látható volt a Székelykő is. Az utcák melletti boltokban szép ajándékokat lehetett vásárolni, a tiszta forrásvízből inni is lehetett.
Nagyenyed – kilátás a városra a szállásunkról
A nagyenyedi vár és a vártemplom tornya – esőben
Torockón
A Torockói Néprajzi Múzeum
Utcakép Torockón
A torockói unitárius templom
Torockó – háttérben a felhőkkel borított Székelykő
A Székelykő a Torockói Néprajzi Múzeum udvaráról
Ezután Parajdon ebédeltünk, ahol lementünk a sóbányába. A bánya hatalmas, rengeteg dolgot láttunk. Egyszerűen minden megvolt: ajándékbolt és büfé, kávézó, étterem, kötélpálya, játszótér, planetárium, 3D mozi. Még kápolna is volt.
Lejárat a sóbányába
A parajdi sóbányában
Kápolna a sóbányában
Az itt töltött idő után Szovátára mentünk, ahol megnéztük a várost és körbesétáltuk a Medve-tavat. Útközben apró táblák mutatták be a tó állat- és növényvilágát.
„Aktív pihenés” Szovátán a Medve-tónál
Séta Szovátán a villasoron
Villák Szovátán
A Medve-tónál
Séta a tó körül
Szováta után Korondra utaztunk, ahol várt minket a bazár. Érdekes és szép ajándékokat, házi készítésű édességet, mézet, lekvárt és népies ruhákat lehetett venni. A bazár után elindultunk Székelyudvarhelyre. Ezek a programok is nagyon élvezetesek voltak, a kedvencem a parajdi sóbánya. A Medve-tó látványos, a korondi bazár pedig sokszínű és érdekes volt.
Szijártó Zsófia Lea
A közös reggeli után mindenki buszra szállt és elindultunk a felsőboldogfalvai Fülöp Áron Általános Iskolába. Somorai Árpád aligazgató röviden bemutatta az iskolát, utána pedig a diákok körében nagyon népszerű könyvtárat.
A felsőboldogfalvai Fülöp Áron Általános Iskola
Ismerkedés a felsőboldogfalvai iskolával
A felsőboldogfalvai iskola könyvtárában
Az iskolából a helyi református templomba mentünk egy kisebb sétányon keresztül, ami a reformáció történetébe vezetett be minket. Az iskola egyik tanárnője mesélt a templom különlegességéről, szépségéről és történetéről.
Ezután a focipályára mentünk, ahol a két iskola tanulói fociztak egyet. Majd megvendégeltek minket egy ebédre. Ebéd után újból buszra szálltunk és Farkaslakára mentünk, ahol Tamási Áron sírhelyének megkoszorúzása után eltölthettünk egy kis időt az ottani bazárban.
Koszorúzás Tamási Áron síremlékénél Farkaslakán
Trianon emlékmű Farkaslakán
A következő úti cél Szejkefürdő volt, ott Orbán Balázs emlékművét látogattuk meg. Út közben – és az emlékműnél – érdekes és szép székelykapukat láthattunk.
Szejkefürdőn, Orbán Balázs emlékművénél
A nap zárásaként visszatértünk Székelyudvarhelyre, a szállásunkra, és vacsora után fagylaltoztunk egyet egy helyi cukrászdában. Este sétával zártuk a napot Székelyudvarhely belvárosában.
Székelyudvarhely – városháza
A Vasszékely
Miután mindenki elkészült és felszállt a buszra, egy hosszabb út után végre megérkeztünk a Nyerges-tetőre, ahol megkoszorúztuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik székelyföldi ütközetének emlékművét, majd körbesétáltuk és megnéztük az elesettek tiszteletére állított kopjafákat.
A Nyerges-tetői emlékmű
Kopjafák a Nyerges-tetőnél elhunyt honvédek emlékére
Utána Kézdivásárhelyre vezetett az utunk, ahol a nevezetes főtéren keresztül a Székely Nemzeti Múzeumba mentünk és ott tárlatvezetést tartottak nekünk. Miután megnéztük a múzeumot ebédeltünk egy helyi étteremben, a Székely Vendéglőben.
Kézdivásárhely
A Székely Nemzeti Múzeumban Kézdivásárhelyen
Gábor Áron által készített ágyú a Székely Nemzeti Múzeum előterében
Utána ismét busszal mentünk tovább Csíkszeredára. Ott a Mikó-várat néztük meg, ahol a Csíki Székely Múzeumot járhattuk körbe.
Ezután a csíksomlyói Kegytemplomot néztünk meg, majd a nem messze lévő helyi forrásvizet kóstolhattuk meg.
A csíksomlyói Kegytemplom
Csíksomlyói Szűz Mária szobor a Kegytemplomban
A Kis-Somlyó
Csíksomlyói látkép a Kis-Somlyó hegy oldaláról
Végül visszaérkeztünk a Székelyudvarhelyre, ahol a vacsorát követően mindenki visszatért a szállására.
Merkei Anna
Az erdélyi kirándulásunk utolsó napjához szomorúan álltunk, ugyanis nehéz volt elszakadni a másik iskolából érkező csapattól, akik akkorra már a barátainkká lettek. Mégis mindent beleadtunk abba a napba, hogy jó, de inkább a legjobb legyen. Ez nagyjából sikerült is. Sajnos nagyon korán el kellett indulnunk, ez miatt sokan el is aludtak a buszon. Így aztán egy rövidnek tűnő buszos utazás után beértünk Aradra, ahol megkoszorúztuk Zala György alkotását, az aradi Szabadság-szobrot, amit a 13 aradi vértanú emlékére állítottak.
Az aradi Szabadság-szobornál
A tizenhárom tábornok domborművei a Szabadság-szobor oldalán
A Szabadság-szobor alakjai
A Szabadság-szobor főalakja, Hungária
Majd tovább folytattuk a buszos utunkat. Fél egy körül a határra érkeztünk, ahol nem kellett sokat várnunk, kb. 10 percen belül átjutottunk a román-magyar határon. Itt mindenki értesítette a szüleit, hogy már Magyarországon vagyunk, és a tervezett időpontban már otthon is leszünk. Itt vette kezdetét a legnagyobb buszos út, viszont sokszor megálltunk pihenni, vagy éppen vásárolni. Az utazás hosszú volt, elfáradtunk, de jól éreztük magunkat. Beszélgettünk, együtt nevettünk, zenét hallgattunk, felidéztük a közösen eltöltött időt, és az ez alatt szerzett vicces, de mégis jó élményeket, és persze jó 21. századi gyermekként olykor csak a telefonunk segített az unalmunkon. Az egész utazás végén estefelé végre beértünk Szennába, ahol elbúcsúztunk az onnan érkező csoporttól, majd egy kis idő múlva hazafelé vettük az irányt. Itthon már a szüleink vártak az iskola előtt, lepakoltunk a buszról, amiben ők is segítettek. Elbúcsúztunk egymástól, majd mindenki hazaindult. Így ért véget az erdélyi utunk.
Balogh Blanka