Az utazásról Borda Eszter és Kiss Xénia beszámolóját adjuk közre.

Az utazásról készített videót itt érhetik el.

Iskolánk ebben az évben is nyert a Határtalanul! pályázaton, melynek köszönhetően diákjaink elutazhattak a Felvidékre, hogy tapasztalatokat szerezzenek Szlovákia magyarlakta területeiről, valamint felidézzék hazánk történelmi és irodalmi eseményeit.

A felvidéki utazásunkat megelőzte az, hogy videókat néztünk a várakról, amelyeket majd meg fogunk nézni, valamint interneten és úti könyvekből tájékozódtunk a településekről és főbb látnivalóikról. Szétosztottuk egymás közt a nevezetességeket, és felkészültünk az „idegenvezetésre”. Történelem és magyarórákon pedig időt szántunk arra, hogy a Felvidékhez kapcsolódóan a főbb eseményeket felidézzük, valamint az itt született vagy tevékenykedő történelmi és irodalmi személyekről beszélgessünk.

Nagyon élveztük a településünket és az iskolánkat bemutató videó elkészítését, valamint a szennai falumúzeum református temploma egyik kazettájának nemezből való megjelenítését.

1. nap

5 órakor indultunk Szennából Kaposfőre majd Kaposvárra, ahol a többi diákot és kísérő tanárt felvettük. Esztergomból a Mária Valéria hídon sétáltunk át Párkányba, majd a testvériskolába, Ipolyszalkára buszoztunk.

A Turczel Lajos Alapiskolában megtudtuk, hogy az iskola 9 évfolyamos és a legjobb jegy nem az 5-ös, hanem az 1-es.

Nagyon kedvesen fogadtak minket a diákok is és a tanárok is.

Bemutattuk a Szennáról és iskolánkról szóló kisfilmünket, átadtuk az ajándékainkat – egy ajándékkosarat, magyar nyelvű falitáblákat, amelyek a diákok tanulását segítik, valamint a szennai falumúzeumban található református templom egy kazettájáról nemezeléssel készült képet-, és somogyi táncokkal, dalokkal mutattuk meg művészeti iskolásaink tudását. A szalkai kisdiákok is táncoltak, a nagyobbak modern táncot mutattak be. Előadással készültek, hogy megismertessék velünk Turczel Lajost, akinek nevét az iskola felvette, valamint a falut. E programok befejeztével közösen a szalkai diákokkal fociztunk, pingpongoztunk, és ha megéheztünk volna, akkor egy kis üdítővel, pogácsával is megkínáltak minket. Később elbúcsúztunk és indultunk Felsőszelire, a szállásra. A Penzion Anikoban 2 éjszakát töltöttünk (4-6 fős szobák voltak).

A Mária Valéria híd – határátlépés
Turczel Lajos Alapiskola és Óvoda, Ipolyszalka
Az ipolyszalkai néptáncosok
A faliképek és a nemezelt kép átadása

2. nap

Svédasztalos reggelivel fogadtak minket, majd megbeszéltük a nap további részét. Reggeli után elindultunk Pozsonyba, ahol sok-sok lépcsőt kellett megmászni, hogy felérjünk a várba. A főváros nagyon szeles, és sajnos a hőmérséklet se volt túl kedvező. Megtudtuk, hogy a vár látható a város címerén is.

Városnézés során megnéztük a Szent Márton dómot, a Prímás palotát, és az óváros nevezetességeit, többek között a különleges szobrokat.

Pozsonyi vár
Kandi

Ezt követően a Dévényi várhoz utaztunk: a Duna és a Morva folyó torkolata feletti magas sziklán magasodó várrom Közép-Európa legjelentősebb történelmi és régészeti helyszínei közé tartozik. Emellett varázslatos természeti tájat és páratlan kilátást kínál. Mikor felérünk a várba, balra kanyarodva található egy szép kis múzeum. Mivel egy romról beszélünk, esőnek és szélnek voltunk kitéve, de így is nagyon élveztük. A várból jól lehetett látni, ahogy a sötétebb színű Morva folyó a Dunába torkollik. Elszavaltuk Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versét. Ezután visszamentünk a felsőszeli szállásra.

Dévényi vár

3. nap

Ennek a napnak a helyszínei Csák Mátéhoz köthetők, egykor az ő birtoka volt a terület.

Reggelit követően összepakoltunk és Nagyszombatra utaztunk, ahol bejártuk a várost. Zsigmond király árumegállítási jogot adott a településnek, s szombatonként voltak a vásárnapok, innen ered a település neve. Mohács után érseki székhely volt, itt alapított Pázmány Péter egyetemet. (Ez az ELTE elődje). Mivel sok a templom, a „tornyok városának” vagy kis Rómának is nevezik.

Nagyszombat
Nagyszombat, háttérben a Várostorony

Innen Beckó várába mentünk, ahol a vár romjainál idéztük fel Stibor vajda bolondjának történetét. Olyan magas kőszikla tetején állott Beckó vára, hogy a madár is elfáradt, mire fölrepült. Az igaz, hogy csak olyan hatalmas nagy úr tudta fölépíttetni ezt a várat, amilyen Stibor vajda volt. S ő sem magának építtette, hanem az udvari bolondjának.

A vár nagyon szeles és esős volt, de sok rejtekhelyet találtunk. A vár alatt volt egy színpad, ahol a mi Kevinünk párbajozott Ábellel, énekelt és rúdtáncolt.

Beckó vára

A napot Trencsénben zártuk, ahol először a várhoz másztunk fel sok-sok lépcsőn, majd az óvárosban sétálgattunk. Szállásunk a Penzion Na Sihotiban volt, ahol finom, meleg vacsorát kaptunk. A szobák A, B részre osztódnak, 2-3 főre berendezve, közös fürdőszobával.

Trencsén

4. nap

Reggeli után Bajmócra mentünk, ahol először az állatkertbe, majd a reneszánsz kastélyba látogattunk. A kastélyban szlovák nyelvű előadások idézték fel a vár történetét. Erzsi néni angolul tájékozódott, majd fordította le nekünk az elhangzottakat. Így megtudtuk, hogy az egyik jelenetben a vár utolsó tulajdonosát környékezte meg egy vevő, hogy adja el neki a kastélyt, de nemet mondott; egy másik teremben az építész beszélt, de volt konyhajelenet is, sőt a kastély utolsó tulajdonosának halotti szertartását is láthattuk a síremléke mellett. A kastély gyönyörűen berendezett épület.

Bajmóc – állatkert
Bajmóc – várkastély

A következő állomás Balassi Bálint szülőhelye, Zólyom volt. IV. Béla építtette a tatárjárás után, mai formája Nagy Lajos királyhoz köthető. A zólyomi vár legszebb része a lovagterem, amelynek mennyezetét 17. századi festett képek díszítik római és magyar uralkodókról.

Az ismertetőből megtudhattuk, hogy a magyar korona őrzőhelye is itt volt. Itt a Szlovák Nemzeti Galéria működik (kiállítás), amelyben felbecsülhetetlen értékű szobrok és festmények találhatók.

Zólyom vára
Balassi Bálint emléktáblája
Mennyezetfreskó részlet

Ezután Selmecbányára indultunk, ahol elfoglaltuk új szállásunkat, ami nagyon hangulatos volt. Városnézés után vacsoráztunk.

Selmecbánya
Szentháromság szobor, Selmecbánya
Az Óvár a szállásunk mellett található, kilátás az ablakból

5. nap

Selmecbánya bányaváros, itt használtak a világon először puskaport a robbantáshoz. A város teraszosan épült, így mindegyik tere különböző magassági szinten található.

Reggeli után elindultunk a selmecbányai líceumhoz, ahol Petőfi Sándor is tanult. Koszorúzás után elszavaltuk a költő egyik versét: a Füstbe ment tervet. Ezután elmentünk vásárolni, hogy utolsó eurónkat elköltsük, majd a bányába indultunk. Először levetítettek egy kisfilmet, amelyből információkat szerezhettünk a bányáról. A megfelelő felszerelés felvétele után lementünk a mélybe. Az 1 km-es távot 1 óra alatt tettük meg, 50m mélyre ereszkedtünk. Az út nagyon kalandos volt. Láttunk cseppköveket, szerszámokat és csilléket.

Hideg ebédünk elfogyasztása után hazaindultunk. Jó tempóban haladtunk, így végül este 8 órára értünk Szennára.

Koszorúzás a selmecbányai líceumnál
Líceum, Selmecbánya
Petőfi Sándor emléktáblája Selmecbányán
A bánya bejáratánál
Bánya, Selmecbánya

Hazatérésünk után készítettünk egy prezentációt, amely segítségével bemutattuk utazásunkat az érdeklődőknek.

Felvidéken jártak hetedikeseink a Határtalanul pályázat keretében