Iskolánk tizenhárom tanulója március 24-28. között a Határtalanul program keretében Észak-Erdélyben és Partiumban járt. A szennai gyerekekkel közösen többek között ellátogattak Kolozsvárra, Nagybányára, Besztercére, Nagyváradra. Alább az ő útibeszámolójukat olvashatják.

1. nap

Egy hosszú út után átléptük a magyar–román határt Vállaj településnél. Az első úticélunk Nagykároly volt, ahol az idegenvezetőnkkel találkoztunk. A településen sok látnivaló volt. Először megnéztük a Károlyi-kastélyt. A Károlyi-kastély a 15–16. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült.1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat, 1893–1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, néhol neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építették át. Ma városi múzeum, kiállítóterem, 80 ezer kötetes könyvtár és kultúrház működik benne. Középső bástyájának teteje kilátó.12 hektáros parkja arborétum, mai formájában 1877-ben képezték ki. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll.

A kastélylátogatás után tettünk egy sétát a városban, közben érdekes történeteket hallgattunk Petőfiről, Kölcseyről. A séta után folytattuk utunkat.

A következő megálló Szatmárnémeti volt, itt megnéztük a megújuló főteret, sajnos a nagy része még mindig le van zárva. Szatmárnémeti óvárosában, az úgynevezett „régi főtéren” található, a Pannónia szálló épülete mellett a főtér arculatának legmeghatározóbb épülete. Közvetlen szomszédságában (tőle jobbra) helyezkedik el a hozzá igazodó stílusú egykori plébániaépület (a ma használt plébánia egy ennél díszesebb épület, szintén a régi főtéren), mögötte a kanonokpaloták, velük szemben pedig a püspöki palota.

Sétánkat folytatva a Pannon szálló épülete mögött található a negyvenöt méter magas Tűzoltó-torony, amely a város másik jelképe. A felújítása óta, 2005-től látogató, ahonnan gyönyörű látvány fogad majd minket a város panorámájával.

A városnézés után az első szállásunk Aknasugatag felé vettük utunkat. A hosszú nap végén egy bőséges vacsora után megpihentünk a Keleti-Kárpátok egyik településén.

2. nap

A második napon a Gutin hegység lábán ébredtünk, a hegyvidéki éghajlatnak köszönhetően hűvös volt a reggel. Majd bőségesen megreggeliztünk és folytattuk az utunk.

Az első célunk Koltó volt. Az útvonal a Keleti-Kárpátokon haladt keresztül, foltokban volt még hó is. Láttuk, hogy a lejtőkön még működtek a hóágyúk, a síelés miatt. Nagyon szeretnék a helyiek ezzel a magashegységi turizmust erősíteni. A naposabb lejtőkön pedig áfonya kezdett zöldülni. Sok apróbb turistaszálló építését is felfedezhettük az út mentén. A hegységből kiérve megérkeztünk Koltóra, ahol megismerkedtünk a teleki kastéllyal. Itt vendégeskedett Petőfi a nászútja idején. Számos romantikus vers született a parkban a kőasztal körül. Majd megkoszorúztuk a Petőfi–Szendrey emlékművet.

Koltói kalandozásunkat a falu temetőjében fejeztük be Teleki sírjánál.

A nap második felét Nagybányán töltöttük. Tettünk egy nagy sétát a történelmi belvárosban, megismertük a város történetét, szintén hallhattunk érdekességeket a múltból. A délután közepén pedig elkapott minket egy rövid, de intenzív hózápor. A Teleki házban fejeztük be a nagybányai kirándulást.

Indultunk vissza a szállásunkra. Az ízletes vacsora előtt megnéztünk egy pisztrángtenyészetet. A húsvéti böjt miatt sokat jöttek halat vásárolni. Láthattunk még hagyományos hidegvizes mosást is a húsvéti megtisztulás jegyében.

Ezen az estén is nagyon ízletes volt a vacsora, jólesett az esti pihenés.

3. nap

Ezen a napon sajnos magunk mögött hagytuk a Kárpátok bérceit és szelídebb tájak felé indultuk reggeli után. A délelőtt nagy része utazással telt, először Válaszúton álltunk meg. Itt áll a Bánffy család 19. századi kastélya, amelyet Bánffy Dénes építtetett feltehetőleg 1820 körül.  A kastélyban született Wass Albert (1908–1998) erdélyi író.

A Kallós Zoltán Alapítvány házában látható Erdély egyik népművészeti gyűjteménye, ahol hosszabb időt töltöttünk nézelődéssel. A gyűjtemény létrejöttéről egy hosszabb előadás is volt, ezt követte a tárlat megtekintése.

Ezt követően folytattuk utunk, amely Kolozsváron haladt keresztül, míg megérkeztünk a következő szállásra Magyarfenesre.

Kolozsvár napjainkban egy dinamikusan fejlődő nagyváros, a medencéjét már régen kinőtte, folyamatosan terjeszkedik a hegyoldalakon. A nagyvárosokra jellemző felépítés is jól látható volt. Külső lakóöv, külső ipartelep, belső lakóöv, történelmi mag. A közel félmillió lakossal rendelkező nagyváros infrastruktuális hálózata csak nehezen tudja követni a gyors növekedést. A történelmi belvárosba tettünk egy nagy sétát, megnéztük Mátyás király szobrát, szülőházát. A főtéri Szent Mihály templomot sem hagytuk ki. A városi sétát Dsida Jenő sírjánál fejeztük be.

Jó volt megérkezni a szállásra, vacsora után jó volt a pihenés a kellemes szállodában.

4. nap

A reggelit követően elindultunk vendégségbe a Tordaszentlászlói „Borbély József” Általános Iskolába. A faluba megérkezve először megnéztünk egy tájházat, közben érdekes történeteket hallgattunk meg Szent Lászlóról, régi korok életmódjáról. Majd megérkeztünk az iskolába, ahol nagyon nagy szeretettel fogadtak minket. Igazgató Úr köszöntője után a diákok bemutatták a településük és az iskolájuk. Majd a szennai gyerekek is bemutatkoztak az erdélyi tanulóknak. Egy közös játék következett a gyerekek között, nagyon gyorsan eltelt a közösen töltött idő.

Délután Mérán voltunk, egy bivalymúzeumot látogattunk meg. A sok látnivaló mellett számos történettel ismerkedtünk meg a házigazda előadásában.

Az utolsó erdélyi esténk is egy kellemes vacsorával zárult.

5. nap

A reggeli végeztével Magyarország felé vettük utunkat, közben természetesen sok – sok látnivaló volt. Bánffyhunyadon a gótikus stílusú református templom és Petőfi emlékmű.  A település fontos szerepet játszik az erdélyi magyarság történetében. Majd szemerkélő esőben megérkeztünk Csucsára, ahol az első világháború alatt élt és alkotott Ady Endre. Az emlékházban megnéztünk kéziratokat, meghallgattuk Ady életének vonatkozó részeit.

Utunk a Király-hágón keresztül folytatódott. Az esős időben sajnos csak keveset láthattunk ebből a természeti látványosságból. Viszont megismertük a történelmi vonatkozását, hogy az ifjú királyok mennyire szerettek a területen vadászni, barangolni.

Utolsó állomásunk Nagyvárad. A 20.század elején a magyar kulturális élet fontos központja volt. Felkerestük Püspöki Palotát, amelynek a parkja a húsvéti ünnep miatt színes tojásokkal volt feldíszítve. Megkoszorúztuk Szent László emlékművét. Ezután indulunk haza, Átándnál léptük át magyar határt.

Észak-Erdélyben és Partiumban jártak a hetedikesek és nyolcadikasok a Határtalanul program keretében